A visegrádi országok családnévszótára
A szótárról
A visegrádi országok
családnévszótáráról röviden
Szótárunk a Visegrádi Csoport országai, azaz Csehország, Magyarország,
Lengyelország és Szlovákia leggyakoribb családneveinek többnyelvű online szótári
feldolgozása. A szótári tartalmak, illetve az egyes országok családneveit
bemutató szócikkek angol nyelven, valamint az adott ország hivatalos nyelvén olvashatók
benne. A szótárban feldolgozott családnévanyag többféle módon jeleníthető meg,
illetve kereshető az online felületen.
A szótár a négy ország 200-200 leggyakoribb családnevét,
illetve azok gyakoribb változatait mutatja be. A rendelkezésünkre álló források
az egyes országok esetében némileg eltérők, az adott országok családnévanyagát azonban
egyaránt jól reprezentálják. A szótárban bemutatott családnevek országonként a
lakosság számottevő részének családnévanyagát képviselik.
A szótár négy ország névkutató szakembereinek
együttműködésében készült. A családnevek nyelvi eredetének, keletkezési
hátterének és jelentésének megadásában nagymértékben támaszkodtunk az egyes
országok meglévő névtani szakirodalmára. A családnévanyagok mostani, együttes
feldolgozása során ugyanakkor ezek részbeni újragondolására, a leírásban pedig az
egyes nyelvek, illetve országok némileg eltérő névelemzési gyakorlatának – lehetőségek
szerinti, bizonyos kompromisszumokat is igénylő – összeegyeztetésére volt szükség.
A szótárban közölt névgyakorisági adatok
az egyes országokból feldolgozott források eltérései (a forrásanyag vonatkozási
éve, s részben jellege) miatt tájékoztató jellegűek, a névviselők száma
szerinti relatív névgyakorisági sorrendről és arányokról adnak információt.
A szótár különböző
nyelvű változatai, illetve a köztük való váltás az oldal tetején lévő menüsor
végén, a zászlóikonra kattintva érhető el. A szótár anyagán belül (a keresések
során, a családnévlistákban, a szócikkel élén) az egyes családnevek mellett
megjelenő nemzeti zászlók ezzel szemben arra utalnak, hogy az adott családnév a
négy ország melyikének a jelenkori családnévállományához tartozik a szótárban.
Az egyes szócikkekben szintén zászlóikon jelöli, hogy az adott szócikk mely
nyelveken érhető el. Ezek nyelvváltásra nem használhatók.
A címszavak és a
kevésbé gyakori névváltozatok
A szótár címszavait az egyes országok családnévanyagának
leggyakoribb családnevei (más megközelítésben: névváltozatai) alkotják. Az
országonkénti leggyakoribb 200-200 családnév mind önálló címszót kapott a
szótárban. Ez akkor is így történt, ha közülük néhány egymásnak csupán ejtés-
és/vagy írásváltozata, vagy ha pontosan ugyanaz a családnévalak több visegrádi
ország családnévanyagából is bekerült a szótárba.
Az egymással összetartozónak is tekinthető névváltozatok
közül csak a három szláv államnyelvű ország (Csehország, Lengyelország,
Szlovákia) családneveinek eltérő nemű névváltozatait vontuk össze országonként
(a magyar nyelv esetében ez nem releváns kérdés). Ilyenkor címszóként a férfiak
által viselt változatot tüntettük fel, és a számba vett névviselők létszámát is
összevontuk.
Az egyes országok családnévanyagában leggyakoribb 200
családnév (azaz a főváltozatok) ritkább – így önálló szócikket nem kapó, de
jellemzőbbnek számítható – kiejtési/helyesírási változatai a főváltozat
szócikkén belül jelennek meg. E ritkább változatok ugyancsak kereshetők a szótárban,
a megfelelő főváltozat szócikkéhez utalva a felhasználót.
Az önálló szócikkek élén álló főváltozatok csupa nagybetűvel, míg a csak szócikkeken belül említett, ritkább névváltozatok nagy kezdőbetűs formában jelennek meg a szótár anyagában.
A szócikkek szerkezete
A családnév etimológiája
Az egyes családnevek nyelvi eredetét a szócikk elején az Eredet címke mellett feltüntetett
információ jelzi. Némely konkrét családnévalak egy ország családnévanyagán
belül is keletkezhetett több különböző nyelvből párhuzamosan, egymástól
függetlenül is; ezt a több nyelvből
eredeztethető megnevezéssel jelezzük.
Megjegyzendő, hogy egy-egy ország családnévanyagában
különböző nyelvi eredetű családnevek találhatók; s fordítva: egy adott nyelvben
keletkezett családnevek több ország családnévanyagában is előfordulhatnak (azonos
és némileg eltérő írásképpel is).
Az adott családnév nyelvi eredetéről, keletkezésének
módjáról, etimológiai jelentéséről/jelentéseiről szóló információkat a szócikk Leírás című része fejti ki bővebben.
A családnév típusa,
keletkezésének motivációja
A családnevek keletkezésének feltehető szemléleti alapját, azaz motivációját (motivációit) a szótárban a következő tipológiával írjuk le:
- Felmenővel vagy más rokonnal való kapcsolatra utaló családnév
- Származási vagy lakóhelyre, birtokra utaló családnév
- Néppel, népcsoporttal való kapcsolatra utaló családnév
- Foglalkozásra, tevékenységre, társadalmi helyzetre utaló családnév
- Egyéni (külső vagy belső) tulajdonságra utaló családnév
Azt, hogy egy adott családnév a fentiek közül mely típusba
sorolható, a szócikk elején, a Típus
címke mellett álló rövid megfogalmazás jelzi. Egyes családnevek keletkezése
mögött nemcsak többféle eredet, hanem többféle motiváció is állhat, ezért e nevek
több típusba is besorolhatók. A feltehető motivációkról bővebben a szócikk Leírás című részében esik szó.
Megjegyzendő: a különböző nyelvek, illetve országok
családnévanyagának hasonló (például azonos jelentésű szóból keletkezett) családnevei
esetében – akárcsak az etimológiában – olykor a számba vett motivációkban is lehet
bizonyos mértékű eltérés.
A családnévanyag és a
névgyakoriság forrásai, reprezentativitása
Csehország: A Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma által
2016-tól szolgáltatott korábbi adatok alapján. Jelenleg az adatok (2016-tól
kezdődően) közvetve elérhetők a www.kdejsme.cz
weboldalon. Az aktuális adatok nem állnak rendelkezésre. A címszóként
feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek
végén szereplő névváltozatok nélkül) több mint 2 millió személy, azaz a
népesség mintegy 20%-ának családneveit foglalja magába.
Magyarország: A hivatalos népességnyilvántartás (teljes
lakónépesség) 2007. január 1-jei adatai alapján, melyekről Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája (Budapest,
2010), illetve Újmagyarkori családneveink
tára (Budapest, 2012) című munkái szolgálnak információval. A címszóként
feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek
végén szereplő névváltozatok nélkül) 4 milliónál több személy, azaz a népesség
mintegy 41%-ának családneveit foglalja magába.
Lengyelország: A hivatalos népesség-nyilvántartás 2022. január 27-i adatai
alapján, amelyek a kormány hivatalos honlapján, a https://dane.gov.pl/pl/search?q=nazwiska
oldalon találhatók. A rangsor az eredetileg nemek szerint közölt adatok
nevenkénti egyesítésével jött létre. A címszóként feldolgozott családnévanyag
(a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok
nélkül) több mint 6 és fél millió személy, azaz a népesség mintegy 18%-ának
családneveit foglalja magába.
Szlovákia: Az 1995. évi hivatalos népesség-nyilvántartás adatai alapján (teljes népesség). A szlovák családnevek 1995-ös adatbázisa a Szlovák Tudományos Akadémia honlapján érhető el: ĎURČO, PETER et al. (1998): Databáza vlastných mien a názvov lokalít na Slovensku. Podklady k projektu Copernicus Programme, projekt COP-58: Onomastica - Copernicus Database. [A szlovákiai tulajdonnevek és helynevek adatbázisa. A Copernicus program COP-58. számú projektjének adatai: Onomastica - Copernicus adatbázis]. CD ROM. Párizs: ELRA.http://www.juls.savba.sk/durco_priezviska.html. A címszóként feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok nélkül) közel 1 millió személy, azaz a népesség mintegy 17%-ának családneveit foglalja magába.
Bibliográfia
A négy ország alapvető személynévtani szakirodalmára lásd
kutatócsoportunk áttekintő cikkét az Acta
onomastica folyóirat 2024. évi (65. évfolyam) 1. számában.
Alapvető szakirodalom
KÁZMÉR, MIKLÓS (1993): Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század [Dictionary of Old
Hungarian Family Names. 14th–17th centuries]. Budapest: Magyar Nyelvtudományi
Társaság.
FARKAS, TAMÁS – F. LÁNCZ, ÉVA ANNA (eds.) (2009): Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. XIV–XVII. század [Reverse
Dictionary of Old Hungarian Family Names. 14th–17th centuries]. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi
és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
HAJDÚ, MIHÁLY (2010): Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai
családneveink [An Encyclopaedia of Family Names. The Most Common
Contemporary Hungarian Family Names]. Budapest:
Tinta Könyvkiadó.
HAJDÚ, MIHÁLY (2012): Újmagyarkori családneveink tára. XVIII–XXI. század [Inventory of Our Modern Hungarian Family Names]. Budapest: n. p.
További ajánlott szakirodalom
AHSH. = N. FODOR, JÁNOS (ed.): Atlas of Historical Surnames in Hungary. https://www.csaladnevatlasz.hu
DOSCH. = FARKAS, TAMÁS – KÖVESDI, ISTVÁN (eds.): Name Changes Database. [Database of Official Surname Changes in Hungary (1815–1932)]. http://www.macse.hu/names/names.aspx
Unk. = RAÁTZ, JUDIT – SASS, BÁLINT (eds.): Utónévkereső [Given Name Finder]. http://corpus.nytud.hu/utonevportal