A visegrádi országok családnévszótára

A szótárról

 

A visegrádi országok családnévszótáráról röviden

Szótárunk a Visegrádi Csoport országai, azaz Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia leggyakoribb családneveinek többnyelvű online szótári feldolgozása. A szótári tartalmak, illetve az egyes országok családneveit bemutató szócikkek angol nyelven, valamint az adott ország hivatalos nyelvén olvashatók benne. A szótárban feldolgozott családnévanyag többféle módon jeleníthető meg, illetve kereshető az online felületen.

A szótár a négy ország 200-200 leggyakoribb családnevét, illetve azok gyakoribb változatait mutatja be. A rendelkezésünkre álló források az egyes országok esetében némileg eltérők, az adott országok családnévanyagát azonban egyaránt jól reprezentálják. A szótárban bemutatott családnevek országonként a lakosság számottevő részének családnévanyagát képviselik.

A szótár négy ország névkutató szakembereinek együttműködésében készült. A családnevek nyelvi eredetének, keletkezési hátterének és jelentésének megadásában nagymértékben támaszkodtunk az egyes országok meglévő névtani szakirodalmára. A családnévanyagok mostani, együttes feldolgozása során ugyanakkor ezek részbeni újragondolására, a leírásban pedig az egyes nyelvek, illetve országok némileg eltérő névelemzési gyakorlatának – lehetőségek szerinti, bizonyos kompromisszumokat is igénylő – összeegyeztetésére volt szükség.  A szótárban közölt névgyakorisági adatok az egyes országokból feldolgozott források eltérései (a forrásanyag vonatkozási éve, s részben jellege) miatt tájékoztató jellegűek, a névviselők száma szerinti relatív névgyakorisági sorrendről és arányokról adnak információt.

A szótár különböző nyelvű változatai, illetve a köztük való váltás az oldal tetején lévő menüsor végén, a zászlóikonra kattintva érhető el. A szótár anyagán belül (a keresések során, a családnévlistákban, a szócikkel élén) az egyes családnevek mellett megjelenő nemzeti zászlók ezzel szemben arra utalnak, hogy az adott családnév a négy ország melyikének a jelenkori családnévállományához tartozik a szótárban. Az egyes szócikkekben szintén zászlóikon jelöli, hogy az adott szócikk mely nyelveken érhető el. Ezek nyelvváltásra nem használhatók. 

 

A címszavak és a kevésbé gyakori névváltozatok

A szótár címszavait az egyes országok családnévanyagának leggyakoribb családnevei (más megközelítésben: névváltozatai) alkotják. Az országonkénti leggyakoribb 200-200 családnév mind önálló címszót kapott a szótárban. Ez akkor is így történt, ha közülük néhány egymásnak csupán ejtés- és/vagy írásváltozata, vagy ha pontosan ugyanaz a családnévalak több visegrádi ország családnévanyagából is bekerült a szótárba.

Az egymással összetartozónak is tekinthető névváltozatok közül csak a három szláv államnyelvű ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) családneveinek eltérő nemű névváltozatait vontuk össze országonként (a magyar nyelv esetében ez nem releváns kérdés). Ilyenkor címszóként a férfiak által viselt változatot tüntettük fel, és a számba vett névviselők létszámát is összevontuk.  

Az egyes országok családnévanyagában leggyakoribb 200 családnév (azaz a főváltozatok) ritkább – így önálló szócikket nem kapó, de jellemzőbbnek számítható – kiejtési/helyesírási változatai a főváltozat szócikkén belül jelennek meg. E ritkább változatok ugyancsak kereshetők a szótárban, a megfelelő főváltozat szócikkéhez utalva a felhasználót.  

Az önálló szócikkek élén álló főváltozatok csupa nagybetűvel, míg a csak szócikkeken belül említett, ritkább névváltozatok nagy kezdőbetűs formában jelennek meg a szótár anyagában.


A szócikkek szerkezete

 


A családnév etimológiája

Az egyes családnevek nyelvi eredetét a szócikk elején az Eredet címke mellett feltüntetett információ jelzi. Némely konkrét családnévalak egy ország családnévanyagán belül is keletkezhetett több különböző nyelvből párhuzamosan, egymástól függetlenül is; ezt a több nyelvből eredeztethető megnevezéssel jelezzük.

Megjegyzendő, hogy egy-egy ország családnévanyagában különböző nyelvi eredetű családnevek találhatók; s fordítva: egy adott nyelvben keletkezett családnevek több ország családnévanyagában is előfordulhatnak (azonos és némileg eltérő írásképpel is).

Az adott családnév nyelvi eredetéről, keletkezésének módjáról, etimológiai jelentéséről/jelentéseiről szóló információkat a szócikk Leírás című része fejti ki bővebben.   

 

A családnév típusa, keletkezésének motivációja

A családnevek keletkezésének feltehető szemléleti alapját, azaz motivációját (motivációit) a szótárban a következő tipológiával írjuk le:

  • Felmenővel vagy más rokonnal való kapcsolatra utaló családnév
  • Származási vagy lakóhelyre, birtokra utaló családnév
  • Néppel, népcsoporttal való kapcsolatra utaló családnév
  • Foglalkozásra, tevékenységre, társadalmi helyzetre utaló családnév
  • Egyéni (külső vagy belső) tulajdonságra utaló családnév

Azt, hogy egy adott családnév a fentiek közül mely típusba sorolható, a szócikk elején, a Típus címke mellett álló rövid megfogalmazás jelzi. Egyes családnevek keletkezése mögött nemcsak többféle eredet, hanem többféle motiváció is állhat, ezért e nevek több típusba is besorolhatók. A feltehető motivációkról bővebben a szócikk Leírás című részében esik szó.

Megjegyzendő: a különböző nyelvek, illetve országok családnévanyagának hasonló (például azonos jelentésű szóból keletkezett) családnevei esetében – akárcsak az etimológiában – olykor a számba vett motivációkban is lehet bizonyos mértékű eltérés.

 

A családnévanyag és a névgyakoriság forrásai, reprezentativitása

Csehország: A Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma által 2016-tól szolgáltatott korábbi adatok alapján. Jelenleg az adatok (2016-tól kezdődően) közvetve elérhetők a www.kdejsme.cz weboldalon. Az aktuális adatok nem állnak rendelkezésre. A címszóként feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok nélkül) több mint 2 millió személy, azaz a népesség mintegy 20%-ának családneveit foglalja magába. 

Magyarország: A hivatalos népességnyilvántartás (teljes lakónépesség) 2007. január 1-jei adatai alapján, melyekről Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája (Budapest, 2010), illetve Újmagyarkori családneveink tára (Budapest, 2012) című munkái szolgálnak információval. A címszóként feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok nélkül) 4 milliónál több személy, azaz a népesség mintegy 41%-ának családneveit foglalja magába.  

Lengyelország: A hivatalos népesség-nyilvántartás 2022. január 27-i adatai alapján, amelyek a kormány hivatalos honlapján, a https://dane.gov.pl/pl/search?q=nazwiska oldalon találhatók. A rangsor az eredetileg nemek szerint közölt adatok nevenkénti egyesítésével jött létre. A címszóként feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok nélkül) több mint 6 és fél millió személy, azaz a népesség mintegy 18%-ának családneveit foglalja magába.

Szlovákia: Az 1995. évi hivatalos népesség-nyilvántartás adatai alapján (teljes népesség). A szlovák családnevek 1995-ös adatbázisa a Szlovák Tudományos Akadémia honlapján érhető el: ĎURČO, PETER et al. (1998): Databáza vlastných mien a názvov lokalít na Slovensku. Podklady k projektu Copernicus Programme, projekt COP-58: Onomastica - Copernicus Database. [A szlovákiai tulajdonnevek és helynevek adatbázisa. A Copernicus program COP-58. számú projektjének adatai: Onomastica - Copernicus adatbázis]. CD ROM. Párizs: ELRA.http://www.juls.savba.sk/durco_priezviska.html. A címszóként feldolgozott családnévanyag (a szótárban csupán utalóként, illetve a szócikkek végén szereplő névváltozatok nélkül) közel 1 millió személy, azaz a népesség mintegy 17%-ának családneveit foglalja magába.


Bibliográfia

A négy ország alapvető személynévtani szakirodalmára lásd kutatócsoportunk áttekintő cikkét az Acta onomastica folyóirat 2024. évi (65. évfolyam) 1. számában.

Alapvető szakirodalom

KÁZMÉR, MIKLÓS (1993): Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század [Dictionary of Old Hungarian Family Names. 14th–17th centuries]. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.

FARKAS, TAMÁS – F. LÁNCZ, ÉVA ANNA (eds.) (2009): Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. XIV–XVII. század [Reverse Dictionary of Old Hungarian Family Names. 14th–17th centuries]. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság.

HAJDÚ, MIHÁLY (2010): Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink [An Encyclopaedia of Family Names. The Most Common Contemporary Hungarian Family Names]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

HAJDÚ, MIHÁLY (2012): Újmagyarkori családneveink tára. XVIII–XXI. század [Inventory of Our Modern Hungarian Family Names]. Budapest: n. p.

 

 

További ajánlott szakirodalom

AHSH. = N. FODOR, JÁNOS (ed.): Atlas of Historical Surnames in Hungary. https://www.csaladnevatlasz.hu

DOSCH. = FARKAS, TAMÁS – KÖVESDI, ISTVÁN (eds.): Name Changes Database. [Database of Official Surname Changes in Hungary (1815–1932)]. http://www.macse.hu/names/names.aspx

Unk. = RAÁTZ, JUDIT – SASS, BÁLINT (eds.): Utónévkereső [Given Name Finder]. http://corpus.nytud.hu/utonevportal