A magyar barát ’szerzetes’ jelentésű szóból (annak régies írásmódú alakjából) ered, és egy szerzetesrenddel való valamilyen (pl. jobbágyi) kapcsolatra utal. Tulajdonságra is utalhat (pl. szerzetesekhez hasonló öltözködés, életmód). A magyar barát ’segítő társ’ jelentés esetében is tulajdonságra utalhat. Változata: Barát.